Leírás

Szerkesztői bevezető

Igazi kereszttűzben állok. Minél inkább érvényesül az, amit akartam, annál élesebben zúdulnak rám a támadások. Minden este előadás, megbeszélések. Emellett a legrosszabb még hátravan – annak még csak a kezdetén állunk –, és az emberek folytatják lelki alvásukat. Polgári körökben, és a szociáldemokrata vezetők is ide tartoznak, mindenütt uralkodik a lélek alvása. Aki betekint a dolgokba, arra jön rá, hogy új dolgok számára új emberekre van szükség. Azonban ez nagyon-nagyon nehéz. Nos, ezt mégis meg kell tenni…

…Minden nap új szakadékokat, új harcias hangulatot teremt, és ezek fölött a szakadékok fölött a »Dreigliedierung«-nak új formák létrehozásához kell vezetnie.
Ami az ilyen gyűléseken robbanóanyagként előtör, az szörnyű. Mindenütt bizalmatlanság; senki nem hisz abban, hogy egy másiknak jó akarata lehet. Ebből az »aszociális« állapotból kell »szocializálni«; emellett az emberek megértőképességének hiánya!

A legfontosabb, hogy amit én akarok, azt egyszerűen nem hallják meg! Olyan, mintha csakis azokat a dolgokat lennének képesek megérteni, amelyeket ügyvédi beadványokban, szabályok megformálásában 30 éve megszoktak.

Megkeményedett agyak, megbénított étertest, üres asztráltest, teljesen tompa én. Ez a jelenlegi emberek szignatúrája…”

Részlet Rudolf Steiner Moltke asszonyhoz írt, 1919. május 28-án kelt leveléből