Leírás

Szerkesztői bevezető

Közép-Európa feltámadása

Lapunk túltermelési válsággal küzd. Sosem tartoztunk a köldöknéző, „wellness-antropozófia” művelői közé, hanem a valóság pulzusán próbáljuk tartani ujjunkat. Most azonban a világban zajló változások olyan intenzitással törnek ránk, hogy szétfeszítik lapunk kereteit. Az, hogy ez nem mutatkozik meg előfizetéseink növekedésében, nem meglepő. A 2024-es év felkészülés Magyarország számára egy történelmi fordulóra, mely ez évben kezdődik meg, és ki tudja, meddig tart, míg egy konszolidált állapotig eljut. Putyin győzelme közel hozza Magyarország számára a lehetőséget, amire egy évszázada várunk: kiszabadulhatunk a  Nyugat béklyójából, helyreállhat a Kárpát-medence egysége, és ebből a helyből ismét az lehet, ami történelmi missziója: a hármas tagozódású szociális organizmus bölcsője.

Lapunk alapító szándéka a hármas tagozódás eszméjének ápolása. E célt egészíti ki Alexander Caspar szellemi örökségének életben tartása. Caspar jóslatai sorra beigazolódnak. Fel kell készíteni Magyarország népét történelmi feladatára. E célnak kell alárendelnünk erőinket. Ellenfeleink kezünkre dolgoznak. Lerombolnak minden, a múltban gyökerező és életképtelenné vált struktúrát, hogy a saját, még torzabb víziójukat állítsák a helyébe. A romokra azonban egy új intézményrendszert kell építenünk. Hogy hogyan? Ennek mozaikjait rakosgatja össze lapunk, míg egyszercsak a mozaikokból egy élőlény bontakozik ki, akinek hangja felcsendül.

Csécs Mónika a természet és a kozmosz folyamatainak éber érzékelésében tart meg minket. Steinernek az üzemi tanácsokról szóló előadás-sorozatának utolsó darabja égetően aktuális, ha hallja, akinek hallani kéne.

Andreas Bracher alapos elemzése a kétpólusú amerikai politikai rendszer mögött álló két, polárisan ellentétes eszmét írja le mérnöki precizitással, és felvázolja a kivezető út lehetőségét, amit a hármas tagozódás eszméje mutat. Írása kissé intellektuális jellegű, de tulajdonképpen hasonlítható kísérlet Steiner A szabadság filozófiája c. művéhez, mely az európai filozófiai műveltséggel rendelkező egyének számára létező gondolati alapon próbálja az antropozófiát mint a filozófiát meghaladó szemléletet felvázolni. Azt mondhatnánk, hogy ha ezt egy művelt, mai entellektüel elolvassa, logikusan végigköveti, akkor rátalálhat a szellemtudományra. Vagy talán Bracher érveket adhat egy aktuális diskurzushoz, mely a mai krízis elemzéséből átvezethet egy valódi megoldáshoz.

Megkezdjük Korcsog Balázs „A Pünkösdi Kongresszustól a Karácsonyi Gyűlésig” című, a Makovecz-házban elhangzott előadásának közlését. A téma nem lerágott csont, hatása szoros összefüggésben áll a jelen történéseivel.

Gaston Pfister rövid írása megvilágítja a kriptovaluták zsákutcáját, ami alátámasztja a fejlesztés alatt álló sajátpénz realitását.

Amint társlapunk, az Europäer is már harmadik számában foglalkozik a tavaly őszi, győri közös szemináriumunkkal, az „Européer-szombatok”-kal, most közöljük Thomas Meyer ott elhangzott, első előadásának leírt változatát.

Visszautalva Andreas Bracher írására, nos, ami az írásban csak látensen van jelen, az a küszöb kérdése. Vajon a Michael-korszak mélyben zajló folyamatai felébresztik-e az emberek kritikus tömegének szellemi látását? Mert az érvek végtelenségig sorolhatóak, ha az intellektus szintjén maradunk. De aki valamit elkezd a teljes valóságból érzékelni, ott már az érveket, mint mankókat, el lehet dobni. És lehet egyet előre lépni az ismeretlenbe, a szabad akarat által. Ezt várja el tőlünk Michael, aki itt áll a hátunk mögött. Michael-idő van.

Ertsey Attila