Leírás
Szerkesztői bevezető
Világvég és világkezdet
Lapunk szándéka a történelmi jelenléttudat elérése és fenntartása. Ez szellemi jelenlétet kíván, azt az állapotot, melyre a lehetőség mindenki számára adott, s ha eléri, akkor univerzális, az egész emberiséget érintő érvényessége van. S ha jelenlét, akkor tartalmát egyként érzékeli az, aki rendelkezik vele, függetlenül attól a helytől, ahol van. A jelenlétet a szellemi világ kegyes ajándékokkal jutalmazza, ilyen a koincidencia is, amikor valakivel egyszerre jut eszünkbe ugyanaz.
Thomas Meyer megfogalmazta azt, amit vele együtt mi is: 2023 a cselekvés éve lesz. De nem kell antropozófusnak lenni, hogy a valóságot és a kor követelményét, a Korszellem hangját valaki meghallja. Álljon itt egy példa egy „nem antropozófusra”. Dr. Tamasi Józsefről van szó, a renitens oltáskritikusról, aki néhányadmagával vezeti a magyarországi vírusőrület elleni mozgalmat. Tamasi – mint sokan mások – rájött, hogy a plandémia (a tervezett járvány) célja messzebbre mutat, és mögötte előre megírt forgatókönyvek rejlenek. Számára egy felismert igazság azonnali cselekvést von maga után. A 2022 nyarán, a III. budapesti Covid-konferencián megtartott előadásomat Tamasi mint moderátor a végén azzal a kommentárral zárta, hogy azért nem szakította meg a szabott időtkissé meghaladó szövegemet, melyben a Great Reset forgatókönyvének tükörképéről beszéltem, azaz az ellenfél által ránk erőltetni kívánt világrend alternatívájáról, mert – mint hozzáfűzte –a mondandómból egy új, komplex világkép körvonalazódik. Már szervezik a IV. budapesti Covid-konferenciát, és mint Tamasi elmondta, már nem a műjárvány áll az idei konferencia fókuszpontjában, hanem a felépítendő új társadalom kontúrjai.
A társadalom újraépíti magát. A hármas tagozódás ösztönösen utat tör magának. Közép-Európa feladata, hogy az ösztönös törekvést a szellem felé terelje.
Ez a törekvés érhető tetten szerzőinkben. A kecskeméti Akácvirág Waldorf Iskolát hordozó személyiségek heroikus küzdelme az önigazgatásért, a bolsevizmus ránk omlott romjai alól újra és újra kibújva, mint a Thomas Meyer által említett Főnixmadár, vagy a tulajdonproblémát fókuszba állító gondolkodás szemben az Egy Világrendnek a tulajdonmonopólium globalizálására tett kísérletével. Visszatekintünk a Karácsonyi Gyűlésről megemlékező, tavaly decemberi konferenciára, Vincze Erzsébet szavaival és a novemberi „A megtörtént és a megtörténhetett volna” szimpóziumunkra, Jakab Tibor nagyszerű írásával. Ahogy az egy évszázaddal ezelőtti gyűlés kísérletet tett az antropozófiai társaság újraalapítására, a feladat ismétlődik. Ma a Társaság titokzatos teste az individuumban rejlik, az intézmények már elvesztették tekintélyüket.
Világvég és világkezdet. Ez tehát benne van a levegőben.
És közben elhangzik egy érdekes mondat a miniszterelnök szájából:
„A béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely azután a kezet vezeti.”[1]
Mintha rímelne Makovecz Imre 2006-os szavaira:
„Orbán Viktornak szüksége van a szellem, a lélek és az akarat lélegző ritmusára.”
Most nem a miniszterelnökről van szó. Mindannyiunknak erre van szükségünk.
Ertsey Attila
—————-
[1]https://index.hu/belfold/2023/03/02/haboru-orosz-ukran-konfliktus-orban-viktor-interju-vlagyimir-putyin-oroszorszag-ukrajna-donald-trump/