2025. 1. lapszám

Szerkesztői bevezető

Az iskolaorvos különös iskolai esetekről beszél.

Dr. Steiner: Az első osztályos kislány, K. L. esetében valamiféle komoly problémáról lesz szó, az egész bensőjét illetően. Ott valószínűleg nem is lehet majd sokat tenni. Ezek azok az esetek, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő, hogy gyerekek születnek és olyan emberi formák jelennek meg, amelyek a legmagasabb Én tekintetében tulajdonképpen nem emberek, hanem amelyeket az emberi osztályhoz nem hozzátartozó lények, entitások töltenek meg. Már a 90-es évek óta [ford. megj.: 1890-ről van szó] nagyon sok Én-nélküli ember jelenik meg, akiknél nem reinkarnációról van szó, hanem akiknél az emberi formát egyfajta természet-démon tölti ki. Már egész sok olyan idős ember járkál körülöttünk, akik valójában nem emberek, hanem természet-szellemi lények, és pusztán alakjuk tekintetében emberek. Egy démoniskolát nem lehet létrehozni.

X.: Hogyan lehetséges ez?

Dr. Steiner: Önmagában nem kizárt, hogy a kozmoszban számítási hiba történik. Hiszen a leereszkedő individualitások hosszú időre összekapcsolódnak. Előfordulnak olyan generációk is, amelyekhez egy individualitásnak sincs kedve leszállni és magát a testiséggel összekötni, vagy amely generációt az individualitások rögtön kezdetben elhagynak. És ekkor más individuumok lépnek a helyükre, amelyek nem igazán illenek oda. De mostanában valóban nagyon gyakori, hogy Én-nélküli emberek vannak körülöttünk, akik tulajdonképpen nem emberek, csak emberi formájuk van, természet-szellemihez hasonló lények, amit nem ismerünk fel, mivel emberi alakban járnak körülöttünk.

Nagyon jelentősen különböznek az emberektől mindabban, ami szellemi. Soha nem képesek például eljutni oda, hogy emlékezzenek olyan dolgokra, amelyek mondatokban jelennek meg. Tulajdonképpen csak szómemóriájuk van, mondatmemóriájuk nincs. Nem olyan egyszerű az élet rejtélye. Ha egy ilyen lény keresztülmegy a halálon, akkor a természetbe tér vissza, ahonnan érkezett. A holttest szétesik, az étertest valódi feloldódása nem történik meg, és a természeti lény visszatér a természetbe.

Az is lehetne a helyzet, hogy valamiképp automatikusan történne valami. Az emberi organizmus teljes apparátusa adott. Bizonyos körülmények között az agyi automatizmusokban ki lehet alakítani, kitenyészteni egy pszeudo-morált. Csak nem szívesen beszélünk ezekről a dolgokról, mivel enélkül is nagyon sok támadást kell elviselnünk. Gondoljon csak bele, mit mondanának az emberek, ha azt hallják, hogy itt kijelentjük, hogy vannak olyan emberek, akik nem valódi emberek. Ám ezek tények.

Nem élnénk meg a kultúrának sem ezt a hanyatlását, ha adott lenne egy eleven érzékelése annak, hogy járnak közöttünk olyan emberek, akik éppen azáltal, hogy lelkiismeretlenek, gondolat nélküliek, valakivé válnak, de nem emberekké, hanem emberi alakot öltött démonokká. De ezt nem akarjuk a világba szétkürtölni. Ellenfeleink tábora már így is elég nagy. És az ilyen dolgok borzasztóan sokkolják az embereket. Borzasztó sokkot váltott ki, amikor kénytelen voltam elmondani, hogy egy nagyon híres, jó nevű egyetemi professzor, akinek nagyon rövid volt az élete a halál és az újjászületés között, nos, ő egy reinkarnálódott néger volt, egy kutató. De ezeket a dolgokat nem akarjuk közhírré tenni az egész világon.

Konferencia

1923. július 3-án, kedden – 21 óra

GA 300c Konferenz vom Dienstag 3. Juli 1923, 21 Uhr

Fordította: Kádas Katalin

A tartalomból:

Szerkesztői bevezető
Rudolf Steiner az Én-nélküli emberekről

Mozaikok és perspektívák. Párhuzamos valóságok
Ertsey Attila

A tűzkatasztrófától a Karácsonyi Gyűlés végnapjáig
(Brand és Rout – 1923. január 1. és 1924. január 1.)
(Rudolf Steiner idő előtti halálának okairól – aforisztikusan)
Korcsog Balázs

A Szövetség a hármas tagozódásért és a kultúrtanácsi törekvések
Rudolf Steiner

Igazgatás? Rendezés? Vezetés?
(A szellemi élet irányításáról)
G. Ekler Ágnes

Utak a természetben működő elvesztett erőkhöz
Beszéd a fiatalokhoz – Koberwitz, 1924. június 17.
Rudolf Steiner

Kertek és képek
Jelenlét – átélések – Tél
Csécs Mónika

Tanmese a korunkról és a kenyérről
G. Ekler Ágnes

„Mikor kell azt mondani, hogy »megállj, ébresztő!«”?
Kristóf Emőke

Pár szó Sylvain Coiplet: A nacionalizmus meghaladása
a szociális hármas tagozódás által című könyve elé…
Zajti Ferenc

Lapszám megvásárlása