Európai Közép 2019. Nyár (Papír alapú)

1,250Ft

A tartalomból:

2 | A Goetheanum elveszett? (Szerkesztői bevezető) (Ertsey Attila)
8 | Mozaikok és perspektívák. 2019. március – május (Ertsey Attila)
17 | Scherak Mari (1931–2019)
Búcsúztató beszéd Scherak Mari temetésén 2019. március 29-én (Silye Imre)
Scherák Mária búcsúztatására (Németh Gilda)
26 | Elkerülhető-e még egy gazdasági és társadalmi katasztrófa? (Alexander Caspar)
30 | Már a vízcsapból is… I. rész (Ertsey Attila)
37 | Az 5G – a végső támadás (Thomas Meyer)
38 | Az akarat alkímiája. „Nem alkothatunk műveket előtted…” (Joao Torunsky)
43 | Teóriák helyett új lelki képességekre van szükségünk (Keserű Zsolt)
46 | Gondolatok a szolnoki iskolaszakadás okán (Szabó Gyöngyi)
47 | Az emberben élő szociális teremtő erő Szülők a Waldorf-iskolában (Vincze Erzsébet)
49 | „…az isteni összeköttetést igazoló határok” Csontváry inspirációja 1880-tól és 1910-ig (Korcsog Balázs)
51 | Mitikus képzetek Honty Márta képzőművész és Bors István szobrászművész emlékkiállításának megnyitóbeszéde (Kampis Miklós)
54 | Antropzófus készítmények elérhetősége Magyarországon
54 | Olvasói levél

Leírás

A Goetheanum elveszett?
(Szerkesztői bevezető)

„Jön a háború.”
Kálmán István

Nehéz az igazsággal szembenézni. Nehéz és fájdalmas. Nemcsak azoknak, akikre vonatkozik, de azoknak is, akik kimondják. Súlyos felelősség egy ilyen kijelentés, mégis a mulasztás bűnét követnénk el, ha nem mondanánk ki. Vészjósló előjelek – a vezetőség választásának körülményei – után bekövetkezett az, amit már nem lehet másként értékelni, mint hogy egy idegen szellem költözött a Goetheanumba. Két olyan nyilatkozat látott napvilágot a Goetheanum körül, mely ennek tragikus bizonyítéka. Az  egyik Wolfgang Held, a Goetheanum folyóirat szerkesztőjének írása,1 mely az 5G hálózat kiépítése mellett érvel. Épp íródott jelen számunk Mozaikok rovatába szánt írásunk e témában, mely az 5G technológia várható és nyilvánvaló kártételeiről szól – az újonnan földkörüli pályára állítandó 20.000 jeladó műholdról, mely a Földet újabb elektromágneses felhőbe borítja, a korábbi technológiákhoz képest ötször annyi földi jeladóról, mely által a térerő mindenhova behatol és nem lesz többé olyan hely, ahol ne lenne jelen – amikor Held az 5G technológia és vele együtt a vezetéknélküli kommunikáció, az intelligens vezérlések – az „Internet of Things”  – mellett érvel lelkesen, mint ami az időt lerövidítve megszünteti a teret, lehetővé teszi az emberiség számára, hogy minden lineáris gondolkozáson alapuló folyamatot digitalizáljon és átadjon a gépeknek, ezzel felszabadítva önmagát egy új, teremtő gondolkodásra, mint írja: szárnyakat adva.

Ez a RedBull-gondolkodás azonban leleplezi ma-gát. Nem képes érzékfeletti szintre emelkedni, az 5G-t fenomenológiailag vizsgálni, hanem csak a praktikus, materiális-technikai előnyöket sorolja, a nem látható, másodlagos hatásokat, s vele együtt az elektromágnesesség mögött álló szellemi erőt egyáltalán nem említi. Helyette egy új, digitális kultúráról beszél.

Írása ellenvélemények hullámát indította el a lap Fórum rovatában, közte jeles személyiségek – Jens Göken, Michaela Glöckler – részletes érvelésével, és néhány rémült sikollyal, mint Evelyn Reimann, aki azon kevesek közé tartozik, akik érzékelik az elektroszmogot, és menekültté válnak saját hazájukban, mert nincs olyan hely, ahol ne érné őket utol a WIFI a Bluetooth és minden más. Held az ellene érvelőket –például Johannes Greinert, aki a digitalizációt modern fasizmushoz hasonlítja, mint ami jön ellenállhatatlanul, és a kérdés az marad, mint a ‚30-as években: ellenállunk neki, vagy együtt menetelünk vele, bele egyenest Ahrimán birodalmába – lesajnálja, illetve azt sugallja, hogy azok, akik egy-egy új technológia megjelenésekor – mint az autó, a villanykörte, stb. – még az előző technológia – szekér, gyertya, stb. – gondolkodási szintjén ragadtak, illetve a forradalmi változást nem észrevéve az egészségügyi kockázatok miatt aggódnak, maradiak. A baj csak az, hogy Held elképesztő álláspontja, melyet – mint szerkesztő – hatalmi pozícióból oszt, ott maradt és mérgez azóta is, mindössze egy intelligens, toleráns és pluralista vitát váltott ki, ahol mindenki megszólalhat, és mindenkinek igaza van. Már a vita formája mutatja, hogy valami elromlott. Hogy egy ilyen vita létrejöhet az antropozófia legmagasabb szintű intézményének lapjában, az arról tanúskodik, hogy az antropozófia igazságait relativizálták. Így, múlt időben. Megjelenhetett egy Ahrimán inspirációjából született írás, mint a Goetheanum orgánuma szerkesztőjének álláspontja. Ez  egyúttal a Goetheanum álláspontját is jelenti, és senki nincs, aki kimondaná az igazságot, hogy egy ilyen álláspontnak nincs helye a Goetheanumban. Hanem a tolerancia jegyében elvitatkozgatnak rajta.

Lapunk közli Thomas Meyer írását, mely az 5G koc-kázatai közül a legfontosabbat említi: az emberek odaláncolását egy virtuális világ illúziójához, mely a szellemről való leválasztást célozza. Heldet ez az illúzióvilág már magába szippantotta. „Entraumlichung” – mondja, azaz „tértelenedés”, megszabadulás a tér korlátaitól. Ezt várja az 5G-től. Ez  azonban illúzió. Az  5G-felhasználó tér és idő rabja marad, csak elfelejtkezik erről, mint ahogy minden másról is, ami szellemi, még Ahrimánról és Luciferről is. Miért is illúzió, amit kap?
A minap – különös egybeesés – kezembe került Emil Bock vaskos kötete, „A három év”, mely két személyiség, Tyanai Apollóniosz és Jézus Krisztus lényét és bölcsességét hasonlítja össze. Apollóniosz újplatonikus filozófus és mágus, Krisztus kortársa, aki képes volt a „teleportálásra”, vagyis önmagát át tudta helyezni a tér egy másik pontjára. A könyvben valahogy arra a részre tévedtem, mely indiai utazását írja le, ahol azon szellemi centrumokat kívánta felkeresni, melyek a legmagasabb beavatási tudással rendelkeznek. Amikor találkozott végre azokkal a brahminokkal, akiket keresett, nagy meglepetésére azok mindent tudtak róla. Részletesen leírták egész addigi életét, apai és anyai leszármazásával együtt, és mint mondták: mindent tudunk rólad. Nyilvánvalóan semmi fizikai kapcsolat nem fűzte őket Apollóniosz otthonához. És nyilvánvalóan nem voltak nyelvi problémáik sem. Ezek az emberek akkor képesek voltak tudatukkal átfogni a Földet, kilépni a térből, egy másik szférába. Mint ahogyan Krisztus is, aki vízen járt, átment a falon, megjelent itt-ott-amott. Miféle képességekkel rendelkeztek ezek az emberek, illetve az Emberfia, összevetve az 5G és az internet által létrejövő globális aggyal, a testtől megszabadulást hirdető transzhumanistákkal? Az, hogy az előttünk álló beavatási út, mely mindannyiunk számára nyitott, de csak Krisztus által érhető el, valóban lehetővé teszi a téridő béklyójából való kiszabadulást, a nyelveken szólást, a szellem világába való bebocsáttatás révén, míg a másik éppen az anyaghoz láncol és a tértől való megszabadulás illúzióját nyújtja.
Ahrimán inkarnálódni készül. Hol készítik számára elő a legmelegebb fogadtatást?
De ezzel a súlyos üggyel nincs vége a bajnak. Mi-közben összehangolt, globális támadás indult az oltáskritikusok ellen és a kötelező oltások körének további bővítése mellett, a Goetheanum Gyógyászati Szekciója és az Antropozófiai Gyógyászati Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IVVA) nyilatkozatot adott ki az oltások hasznossága mellett. A nyilatkozatot, mely április 15-én, a Nagyhét hétfőjén, a Notre Dame leégésének napján jelent meg, teljes terjedelmében közöljük.

bővebben

Ertsey Attila

Érdekelhetnek még…