Leírás

Szerkesztői bevezető (részlet)

Mikor fogják észrevenni a tagok,
hogy az AAG állandóan bedől a jezsuita módszereknek?”
Ludwig Polzer-Hoditz, 1935

Alexander Caspar a Makovecz Házban
Az ősz, egyúttal a 2018-as év legkiemelkedőbb eseménye kétségkívül Alexander Caspar budapesti szemináriuma volt. Aki reális szellemi betekintéssel bír, annak nem túlzás a kijelentés, hogy nem csak számunkra, hanem az egész világ számára. Caspar részvétele a 2017 szeptemberében lezajlott, 1917–2017, A hármas tagozódás 100 éve című konferencián történelmi jelentőségű volt. Idei látogatása szűkebb körben zajlott, ez intenzívebb munkát tett lehetővé. Az általa bevezetett új fogalmak – egy új értékfogalom, a tőkeképződés, a társadalmi részesedés – áttekintése, ismétlése után hatalmas ívben tekintette át a társadalmi organizmus lényszerű működésének valóságát, mely az általa központi erőnek (Zentralkraft) és univerzális erőnek (Universalkraft) nevezett két polaritás közti értékképződésen alapul. A központi erő mindenben jelen van, ami anyagi. Ide tartozik a nehézkedés, az anyag, a természet egésze. Ez a valóságnak az a része, ami a mai ember tudatát kitölti. A másik pólus – melyet Steiner éteri erőnek nevez – a szellem pólusa, melyhez a könnyűségi erő, a növények növekedési erői tartoznak. Ez az, ami ma teljesen hiányzik az emberek tudatából és az a feladatunk, hogy beemeljük oda – mondta Alexander Caspar.
A két erő közti kiegyensúlyozó erőről is említést tett, ami nem más, mint a bennünk élő Krisztus-erő, az Én. E misztériumra 2017 tavaszán, Baselben szűkszavúan utalt, idézve Rudolf Steinert: „A hármas tagozódás a Krisztus-impulzus külső megjelenési formája.”

tovább