2023. 2. lapszám

De mit akar a szellemvilág?

Szerkesztői bevezető

Életének utolsó három évét végigkísértük. Mesterünk, Kálmán István hétről hétre türelmesen meghallgatta a világ aktuális, szimptomatikus jelenségeiről szóló beszámolóinkat, melyek többnyire szörnyűségek voltak, majd minden alkalommal feltette ezt a kérdést: „De mit akar a szellemvilág?” És hozzátette: „a szellemvilág mindenütt ott van, itt, körülöttünk, mindenhol.” A kérdés nem költői volt, hanem konkrét. Kérdését mindig hosszú hallgatás követte.

Ma ez a helyzet ismétlődik. Az emberek egyre inkább szembesülnek az előre megírt forgatókönyvekkel, melyek szemlátomást menetelnek velünk szemben. Ez egyre nyilvánvalóbb, készítői már nem is takargatják. De azonnal adódik a következő kérdés: de mit csináljunk? Stogyélaty? Egyszerre van szellemhiány – lásd a pedagógustüntetést –és a szellemre való olthatatlan szomjúság. A közelgő valutakrízisről, a CBDC bevezetéséről és a saját forgatókönyvünk felvázolásáról beszéltem a VivaNatura TV májusi, a Lurdy-házban megrendezett nagyszabású fesztiválján, melyen több száz ember forgott. A negyvenperces előadás után a közönség fele egy emberként pattant fel a helyéről, és megrohantak. A kis csődület kitódult a folyosóra, ahol még egy órán keresztül záporoztak a kérdések, még másnap is jöttek a telefonok. Az emberek űzöttek voltak és fáradtak.

Nehéz szembesülni a valósággal. Ha ez megvan, jön a félelem: de hova tegyem a megtakarításaim? Mit vegyek? Ingatlant, aranyat, eurót? És előbb-utóbb ki kell derüljön, hogy csak egyetlen válasz és megoldás létezik, és az a Kálmán István által feltett kérdésre adandó válasz. Amit nem a szorongás és a félelem diktál. Mivel mindent elveszíthetünk, vesztenivalónk sincs.

És mit kíván a szellemvilág, itt és most, Magyarországon, Közép-Európa utolsó, omladozó bástyáján? A valótlanság karmája folytatódik? Világvég vagy világkezdet?

Nyári számunk a változások szellemi hátterét próbálja felvázolni. Rudolf Steiner üzemi tanácsokról szóló előadása most kezd igazán aktuálissá válni, amikor korunk hivatalos személyiségei az időszerű szociális változások megkezdése helyett azok megoldását a technikai fejlődéstől várják.

Zajti Ferenc írása folytatja Kálmán Istvánnak a Natura Budapest munkatársai által folytatott stúdium során elhangzott gondolatainak felidézését. A ma oly igen óhajtott változások, melyek a szociális organizmus rákbetegségét gyógyítani hivatottak, csak az ember belső fejlődéséből következhetnek.

„Az egyik oldalon gondolatokra, beszélgetésekre van szükség, a másik oldalon az lenne jó, ha megjelennének mindig kis kezdeményezések.”[1]

Vagyis a megismerésből való cselekvés kell felváltsa a szellemtelenség következtében felszaporodott pótcselekvéseket, mint például a pedagógustüntetéseket.

 „Az istenek megbetegítik az embert, hogy lehetősége legyen a gyógyulásra, a fejlődésre.”[2]

Ezt tapasztaljuk nap mint nap. Ha felismerjük a betegséget, akkor elindítható egy gyógyítási folyamat. A másik oldalon pedig készülnek az agendák.

A nagy nyilvánosság számára szánt mellébeszélések, takargatások mellett az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagardeszűkebb körben közölte a diktátumot: ez év októberében megkezdik a CBDC bevezetését, először a vállalati szférában. És a készpénzhasználatot elkezdik korlátozni, a felső határ 7000 euro, és aki túllépi, büntetésre számíthat. Ki ez a nő, honnan veszi legitimációját egy ilyen döntéshez, amit az EU szuperállama ráerőltet minden állampolgárára? Furcsa, torz, démoni figurák: a férfias Lagarde, a hájpacni Carstens és a többiek… ők döntenek rólunk? Matolcsy, az MNB elnöke a készpénz kisöpréséről és a digitális pénz forradalmáról beszél, miközben még a mainstream média egyre több szereplőjében is értetlenség és felháborodás hangja szólal meg.

Közben intenzív fejlesztési munka zajlik mindkét térfélen:

régi és újonnan született, önjelölt nemzetközi szervezetek dolgoznak a kezdetben a nemzeti valuták mellett, párhuzamosan működő egységes világpénzen, az Unicoinon, mely majd egy adott pillanatban átveszi az összes valuta szerepét. Ez az egyik vonal. És itt a másik:Alexander Caspar munkatársai és tanítványai egy társasjátékot fejlesztettek ki, melynek első változata tavaly ősszel jelent meg, Andreas Flörsheimer és David Schmid jóvoltából. Ezt röviddel követte Jürgen Lamatsch továbbfejlesztett változata. „Az új pénz” egy tanulást segítő, szemléltető eszköz, amivel az új pénzrendszer működését lehet megismerni. Tanulókörünk bekapcsolódott a fejlesztésbe, amit nyilvános tesztelések követtek. Az egész történetről következő számunkban számolunk be. A haláltusáját vívó Németország elküldte szellemi üzenetét, amit a még talpon lévő Magyarország meghallott és próbálja felmutatni, mint harci zászlót. E vonulathoz csatlakozik Rudolf Mees előadása is.

A társadalom ébredező individuumai kezdik megszervezni önmagukat. Legalább 5-6 ilyen csoportosulás született, és záporoznak rendezvényeik. Érik a hálózatosodás igénye, és az új kerekasztalok, fórumok születése. A szellemvilág impulzusai a megismerő akarat nyomán áradnak az eszmék világába, és ezek spontán megjelennek az emberek tudatában.

A 2023-as év a színvallást hozza. A miniszterelnök nyíltan elmondta a háttérhatalom forgatókönyvét az európai hatalmi átrendezésről. Ez is valami. Már csak a saját forgatókönyvünk hiányzik hozzá, mert arról nem beszélt. De ez nem is baj. Nem az ő dolga. A jövő forgatókönyvét csak egy népmozgalom írhatja. Ezt a feladatot akarja a háttérhatalom kicsavarni a kezünkből és saját emberei kezébe adni. Ilyen figura (volt) Karikó Katalin is, akinek óriás tűzfalfestményét a Krisztina körúton a BlackRock magyar csápja, a BrainBar Budapest szponzorálta. A falfestményen ez a felirat állt Karikó bizonytalan nemi identitású arcképe mellett:

„A jövőt magyarok írják.”

A falfestményt május elején eltüntették. Lehet, hogy a jövőt tényleg a magyarok írják? Ha lesz jövő, akkor igen.

Történelmi jelentőségű az Antropozófiai Társaság története. Hogy dűlőre tudunk-e jutni a Karácsonyi Gyűlés századik évfordulóján az ott megalapozottakkal? Takáts Péter írása a tavaly decemberben, az évforduló előtt egy évvel elhangzott előadásának írott változata. A történések feltárása elengedhetetlen, és kérdés, mihez kezdünk azután? A száz éve elkövetett mulasztás konzekvenciája a jelenkor krízise. Ez azonban megmutatja a Gonosz létezésének magasabb célját: ha nem állunk bele a szükségszerű fejlődési áramlatba, mindent elveszíthetünk.

Ugyanilyen fontos a Varga Márta által készített Steiner-fordítás, mely magyarul  elsőként itt olvasható. Feltárja a hármas tagozódás ellenerőit, amelyekkel ma szembesülünk, és rámutat arra a belső erőre, amit ki kell fejlesszünk:

„…egy gondolati páncéllal kell rendelkeznünk.”[3]

Testvérlapunk, a DerEuropäeridén 33 éves. Az ünnepi szám vezércikke egy interjú, melyet Thomas Meyer készített Pascal Najadi bankárral. Az interjút közöljük. Najadi, akinek családja szoros kapcsolatot ápolt az 1989-ben meggyilkolt Alfred Herrhausennel, az interjút ezzel a mondattal zárja: 2023 az abszolút igazság éve lesz az emberiség számára.

Ertsey Attila

——————————————

[1] idézet a cikkből

[2] idézet a cikkből

[3] idézet a cikkből

A tartalomból:

2 |  Szerkesztői bevezető: De mit akar a szellemvilág?
Ertsey Attila
4 | Mozaikok és perspektívák. 2023. április–június
Ertsey Attila
14 | A WHO, Herrhausen és Berset
A WHO és a büntetőfeljelentés Alain Berset ellen
Thomas H. Meyer interjúja Pascal Najadival
20 | Rudolf Mees előadása az Arany-Árnika Terápiás Segítő
Központban (2008. szeptember 19.) 2. rész
Rudolf Mees
28 | Rudolf Steiner: Üzemi tanácsok és szocializálás
Vitaestek Stuttgart nagyüzemeinek munkásbizottságaival
Ötödik vitaest. Stuttgart, 1919. június 24.
44 | „Mi a teendő?” (9. rész)
Zajti Ferenc
48 | A huszadik század új szellemisége és Krisztus-élménye
Rudolf Steiner GA 200, 2. előadás, Dornach, 1920. október 22.
Rudolf Steiner
53 | Az Antropozófiai Társaság alkotmányossági kérdéséről
Takáts Péter
56 | Kertek és képek. Figyelem – kapcsolódások
Csécs Mónika