2020. 1. lapszám

2020. 1. lapszám

Szerkesztői bevezető

Koronavírus és 5G. Napjaink forró témái. S lassan az is kiderül: a kettő rejtett szálakon összefügg. Fontos, hogy jelen legyünk, képben legyünk. Mi folyik itt?
Különös aktualitást ad az ügynek, hogy legutóbbi számainkban következetesen tárgyaljuk a betegségek célját és értelmét. A  betegségek − mint arra Daphné von Boch kiváló írása rámutat (II. részét e számunk közli) − a szellemi világ ajándékai, melyek által fejlődhetünk. Mint megtudhatjuk a „Mozaikok” rovatból, a koronavírus mesterségesen előállított, ahogy az angol mond-ja: „engineered”. Mi történik egy vírus módosításakor? Ugyanaz, mint a génmanipulációnál – újabb álnevén: génszerkesztésnél −, vagyis belematatunk valamibe, amit nem látunk át teljesen. A belematatás egyoldalúan haszonelvű, egy adott pusztítóképességet kell tudjon produkálni, a betegség által indukált elsődleges cél – a fejlődés – kihagyásával. Az oltások kiterjesztését és a betegségek megszüntetését célzó törekvések, a Global Vaccine Action Plan, melyet a WHO Melinda és Bill Gates alapítványával karöltve szorgalmaz, az ember fejlődését gátolja. Aki a hátteret boncolgatja, az meg-kapja a konteó vádját, vagyis hogy összeesküvéselméletet fabrikál − épp azoktól, akik az elmélet helyett inkább a gyakorlatot részesítik előnyben. Manapság az oltáskritikusokat oltástagadókká léptették elő, s már a futóbolond szinonimájaként említik őket. Mindez abba a folyamatba illeszkedik, melynek végső célja a gondolkodás betiltása. Az állami erőszak és az egyén tudathasadása abban, hogy mit képviseljen mint hivatalnok, illetve mint érző ember, egyre erősödik, a virtuális világ és a valóság egyre gyakoribb összetévesztésével párosulva.

Szimptomatikus ügy annak a dusnoki fiatal házas-párnak a története1, akik valamilyen megfontolásból nem anyakönyveztették gyermeküket. A gyermeküket szemmel láthatóan szeretetben, civilizált körülmények közt nevelő szülőktől ahelyett, hogy az anyakönyve-zést emberi módon végrehajtották volna, terroristáknak kijáró rendőri akció keretében erőszakkal vették el négyhónapos, szopós csecsemőjüket (az anya karjából kitépve, aki ellen azért, mert nem adta át a rendőröknek, szabálysértési eljárást indítottak), és azóta sem adták vissza nekik, ismeretlen helyen őrzik, immár új személyazonossággal(!!!), állami gondozottként. A hivatalos oldal jogi magyarázatai támadhatatlannak tűnnek és magabiztosak. Az akciót végrehajtó helyi rendőrkapitány érzett némi zavart az erőben, de úgy döntött, inkább rendőrként viselkedik, mint emberként. Ami halvány reménysugár, az az, hogy az akciót elsőre nem sikerült a rendőrségnek végrehajtani, mert a szülőket ismerő és szerető szomszédok élőlánc-cal állták el a rendőrök útját. Ezért az akcióra nem a lakhelyen, hanem útközben kerítettek sort. A mainstream média napirendre is tért az ügy fölött, senki nem nevezte néven, azaz bűnténynek a történteket, melynek során egy ártatlan csecsemőt végleg elszakítottak szüleitől. Sőt, az esetről tudósító Index rögtön párhuzamot vont a szülők és egy amerikai szélsőjobbos, az FBI által terroristaként számontartott – bár konkrétan eleddig semmilyen terrorista cselekményt végre nem hajtott, tehát csak „veszélyesnek” tartott – mozgalommal, no meg a pár évvel ezelőtti „fényevő” szülőkkel, akik halálra éheztették gyermeküket, szóval önhatalmúlag ön-és közveszélyes elmebetegeknek nyilvánította őket. Az állam akciója gyakorlatilag igazolni látszik a szülők álláspontját, amiért az anyakönyvezést megtagadták: álláspontjuk szerint az aktussal a gyermek állami tulajdonná válik. Egy fanatikus meggyőződésre adott fanatikus állami választ látunk. A szülők álláspontja vitatható, de az állam reakciója a nyílt erőszak, mely a vallásos meggyőződés, a gondolati és lelkiismereti szabadság és az emberi méltóság sérelmét eredményezte, élet-hosszig tartó traumát okozva szülőnek és gyermeknek egyaránt. A jogvédő szervezetek hallgatnak. TASZ, Helsinki Bizottság, Alfa Szövetség, hol vagytok? Mint kiderült, a szülőket „felkaroló” Posta Imre, szélsőjobbos figura nyíltan antiszemita és erőszakra buzdít, a TASZ segítségnyújtását így megakadályozza, pedig az már több esetben sikeresen juttatott vissza gyermekeket szüleikhez. Az eset azért is szimptomatikus, mert a szülők az otthonszülést választották, és nem is oltatták be gyermeküket. A témában megjelent cikkek azonosan vannak hangszerelve kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, utóbbiak szélsőjobbosoznak egy kicsit. A kommentek rémisztőek, elállatiasodott, az erőszakot helyeslő fröcsögések. Eddig két kivételt találtam, egy családvédő egyesületet, akik az ügyben beadványt juttattak el az ombudsmanhoz, valamint egyetlen jogászt, aki tárgyilagos véleményt alkotott. Dr. Krupa Rozália józan álláspontja csepp a tengerben:

Ismert szülők gyermekét, ismeretlen szülőktől származóként anyakönyveztetni hatósági túlkapás és eljárás-jogi valamint anyagi jogi jogszabálysértés. Azt hiszem a gyámhatósági üi-t vezetőt is a düh elvakította és túl szubjektívre sikerült az intézkedésük. Valakiket korábban felszólítottak az anyakönyvezésre, nevesített személyek (szülők) részére hoztak határozatot, kötelezve a hatósággal együttműködésre. Utána már elfelejtették, hogy a gyereknek vannak szülei és a cikk alapján aktív szülői adatokkal anyakönyvezik?? Mi ez, ha nem bosszúhadjárat a szülők ellen, megfosztva őket a szülői eredetüktől is. Ez esetleg azzal jár, hogy nem is tudják igazolni, hogy az a gyerek az övék, hiszen az anyja neveként sem a szülőanyja nevét tartalmazza a hatósági nyilvántartás?? Az a hatósági nyilvántartás, amit szentnek és megcáfolhatatlannak tartanak, de a hatóság hamis adatokat bejegyeztethet? Hahó !! Itt nem talált gyermekről van szó, akinek ismeret-lenek a szülei!
Az elmulasztott anyakönyvezés pótlására szerintem ott a 61§.(8) bek-e. Minden védőoltást elutasító szülő gyermekeinek intézeti gondozásba vételét elrendelték? Nem emlékszem, hogy azokban az esetekben is így lépett volna fel a gyámhatóság. Szerintem itt a kedves bejelentőtől származó egyéb rosszindulatú információkat egy az egyben hitelesként fogadta el a hatóság, ami az egész ügyhöz való hozzáállásukat ebbe az irányba befolyásolta és hibás döntést eredményezett. Hát én nem nézem ki a két fiatalból, hogy gyermek- vagy szervkereskedők lennének, ez a magyarázat a gyermekvédelem részéről nem is kissé erőltetett. A hatóság felkészületlen volt erre a helyzetre és rossz döntést hozott.”

Ez vár ránk is? Eljött az új keresztényüldözés kor-szaka, a „posztkeresztény” kor. Észre kell vennünk egy rejtett összefüggést az itt leírt tudathasadás mögött: az előző számunkban előrejelzett, és most Boros Mária írásában leírt, idén január 12-én lezajlott Szaturnusz-Plútó együttállás hatását.
… a jövőbeli Jupiter a Föld-korszak emberének gondolatrétegeiből fog állni, tehát óriási felelősségünk van abban, hogy ma milyen gondolataink vannak.
Lapunk első számának címlapján a Jupiter északi pólusának hőfotója szerepel, rajta a nyolcas svasztikával, a hátsón a walesi tengerparton Makovecz Imre és fiai által kirakott négyes svasztika. Makovecz, a kozmikus építész a jövő Jupiterének arculatát alakította.
A Plútó szférájában (…) az akarat, valamint a fizikai test átalakításáról van szó, melynek célja, hogy e test el-nyerje igazi alakját az én kifejezőjeként – amint az a hal-hatatlan-romolhatatlan testben megmutatkozott. Eb-ben a világban munkálkodnak az archék rendjéből való, ámde bukott aszúrák is. Az ő céljuk az előbbi ellentéte: teljesen az anyaghoz kötni az ént, hogy a Föld szellemi evo-lúciója ne tudjon előrehaladni.
Az akarat én által nem uralt cselekményeiben az aszúrák (azurrák) működnek. A  tudathasadás során neurotikusan érzékeljük a kísértő erőket, de énünk nem elég erős, nem áll ellent. Ember legyek, vagy hivatalnok? Cselekedeteim motívumát a szív-erőkre alapozzam, vagy engedjek Ahrimán rideg előírásainak és az aszúrák erejének, mely vonszolja akaratomat? Ezek nem egy lila ködös ezotéria belső okoskodásai, hanem jelenkorunk drámája.

A korszak egy természeten túlmutató felismerést igényel, mivel belsőleg egy veszélyesen ható, a természet alá süllyedt élettartalommal kell leszámolni. Ez  azt követeli, hogy az ember átélés által olyan szellemi felismerésre lel-jen, melyben magát éppen olyan magasra emeli a természet fölé, mint amennyire a természet alatti technikai tevékenység kapcsán a természet alá süllyed. Ezáltal teremti meg bensejében azt az erőt, hogy ne süllyedjen alá.2
Kétségbeesett küzdelmet folytatunk az 5G technológia megállítása, vagy legalább lassítása végett. A fejlődés akadályai lennénk? Sokan vetik ezt föl, gúnyosan. A valódi kérdés nem ez. A valódi kérdés az: milyen mélyre merülhetünk alá a technika, az elektromosság és elektromágnesesség emberalatti világába? Hol a ha-tár? Mi az az új képesség, mely az új technológiák által kifejlődhet bennünk, ha nem vetjük alá magunkat gondolattalanul a gépeknek? Ha alávetjük, annak eredményei már láthatóak: én-nélküli emberek, két lábon járó démonok, szívtelen, emberként viselkedni képtelen hivatalnokok, a brutalizálódó új rassz, a Tolkien által megjövendölt orkok megjelenése. De mi az az új képesség, ami megóv mindettől?
Szovjethatalom + villamosítás = kommunizmus” − szólt az ’50-es évek jelszava.
Bürokratizálás + digitalizálás + robotizáció = transz-humanizmus” − a jelen perspektívája.

A gépek az ember fizikai testének minden részét képesek pótolni, legalábbis látszólag, amennyiben alkotóik az emberi szervezetet, annak fizikai funkcióit a természettudomány mechanisztikus analógiájára képzelik el. Kurzweil és a transzhumanisták ezt az utat hajtják. Az emberi agy halott, tükröző funkcióját a gépek jobban, gyorsabban tudják végezni. Testünket is rövidesen lecserélhetjük, ha nem ismerjük akarati organizmusunk és szerveink szoros összefüggését a kozmikus erőkkel. Egyvalamihez nem férhetnek azonban hozzá, és ez a testen kívüli, a nem testhez kötött, vagyis valódi, eleven gondolkodás képessége.
Ehhez kell felemelkedjünk, átlépve a szellemi világ küszöbét, átérezve a bolygóerőket és az állatöv erőit, melyek mozgatják és éltetik a természetet, ahonnan visszanézve meglátjuk a körülöttünk nyüzsgő démonsereget, és már felvérteződve alámerülhetünk közéjük, sértetlenül, akár a pokol fenekéig. Csak ne tévesszük össze – mint Wolfgang Held, a Goetheanum szerkesztője − a szellemi örökkévaló téren és időn kívüliségét az 5G által kínált illúzióval, hogy az a távolságot (a teret) megszünteti.
Mi, a harcos ateista kelet megnyomorítottjai, mi, a materialista nyugat kárvallottjai átvettük a XVIII-XIX-XX. századi eleink egyházzal, Istennel, vallással tusakodó örökségét, mely a szabadság, egyenlőség, testvériség keresztény igazságait jelszavakká degradálta.
A fenti részlet Kozma Imre atya, irgalmasrendi házfőnök karácsonyi leveléből való, mely a rend kórháza patikájának faliújságján volt olvasható. Véletlen elszólás? Okkult tudás? Bár a levél többi része szokványos üzenet, e mondat mégis kivilágít belőle, minden előzmény és folytatás nélkül… mintha a Karácsony titkos, jövőbe mutató reményét hordozná.
Terry Boardman ébresztő írásával beszállunk a „klíma-para” témájába is. A cikket megjelenése előtt megszellőztettem néhány barátom körében. Óriási vihart, fel-háborodást kavart, no nem a leírt tények felett, hanem a szerző ellen. Az érzelmek olyan magasságokig korbácsolódtak fel, hogy volt, aki azzal vádolta Rudolf Steinert, hogy Jézus Krisztusnak képzeli magát, mi pedig – Terry Boardmannal együtt – véleményünket másokra kényszerítjük. Egyre gyakoribb tapasztalat a pszichológia által projekciónak nevezett jelenség. Amit mi magunk teszünk, azt másokra vetítjük, őket vádoljuk meg vele, vehemensen, épp akkor, amikor nemtudatosan magunkra ismerünk.

A jóviszony alapja a megbocsátás.” – mondta Makovecz Imre. Ezzel arra utalt, hogy elszoktunk a koniktusok egészséges levezetéséről. Inkább elkenjük az igazságot, csak béke legyen. Pedig az igazság szabaddá tesz.
Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Kampis Miklós február 24-én hajnalban átlépte az árnyékvilág és a szellemvilág határvonalát, három nappal Rudolf Steiner születésnapja előtt. Miklós utolsó evilági pillanatáig óvó tekintetét ránk vetette. Thomas Meyer pár éve itt Budapesten arról beszélt, hogy a szellemvilágban működik egy bizonyos gazdaságosság. Valaki akkor lép át innen oda, ha onnan nagyobb hatásfokkal tud hat-ni, mint innen. Miklós itt megtette, amit csak megtehetett. Most odaátról segít minket. Azon a hétvégén Thomas Meyer Budapesten járt, hogy Kálmán Istvánnal találkozzon. Hétfő délelőtt, mielőtt gépe indult volna haza, felhívtam a hírrel.
Most van még egy barátod odaát.” – mondta.

Ertsey Attila

————–

1 https://index.hu/belfold/2020/01/29/dusnok_gyamhivatal_ rendor_anyakonyv_szulo_elrabol_kiemel/?fbclid=IwAR-34BX5rVC2kD7ghubWx0PYH1qAa6V3TpIEASMXKy-cgT3cw_X-krTkSydsc

2 Rudolf Steiner GA.26; utolsó fejezet/utolsó oldal, 184.

A tartalomból:

2 | Szerkesztői bevezető (Ertsey Attila)
5 | Mozaikok és perspektívák 2019. december – 2020. február
13 | Van értelme a védőoltásnak? Oltás: a gyermekbetegségektől az inuenzáig? 2. rész (Dr. med. Daphné von Boch)
20 | Torokgyík, inuenza, kanyaró, skarlát és egyebek Rudolf Steiner, GA 348, 1923. január 20-i előadásból (Fordította: Z. Tóth Csaba)
22 | „Egyesüljetek a tudomány mögött”? Greta Thunberg, Extinction Rebellion és a technokrácia (Terry Boardman)
29 | Meztelen az elnök (G. Ekler Ágnes)
34 | „A terror szükségszerűsége” (Ilyés Veronika)
36 | A törvények rabszolgái vagy a szabadság megteremtői vagyunk? Feltételek egy keresztény jogi élethez (Peter Bruckmann)
40 | Önigazgató és/vagy hármasan tagolt? – Gondolkodás egy szabad iskola formájáról – (G. Ekler Ágnes)
45 | Levél a Magyar Waldorf Szövetség nyílt elnökségi ülésére (G. Ekler Ágnes)
47 | Elveszett és megtaláltatott (G. Ekler Ágnes)
50 | A csillagos ég üzenetei 2020-ban a Jupiter, Szaturnusz és Plútó mozgásainak tükrében (Boros Mária)
53 | Olvasói levelek

 


MENU