2019. 1. lapszám

Szerkesztői bevezető

„Egy sajátos impulzusból felszínre bukkant az Európai Közép folyóirat. A harmadik szám  megjelenése mutatja, hogy valóságos életcsírát hordoz.  Csillagként emelkedik fel abban a zűrzavarban, amely  jelenünkben sűrűn gomolyog. A kérdés az: képes lesz-e ez a csíra megerősödni, felnövekedni, kibontakozni, hogy a szellemet felmutatva segítse a jövő megérlelődését?  Vajon mire volna ehhez leginkább szükség? Egy folyóiratnak akkor van ereje,  ha mögötte eleven szellemiség áll. « Ahol ketten a nevemben összejönnek….» Elképzelhető-e, hogy a folyóirat szerkesztői, létrehozói  ritmus szerint összejöjjenek? Elképzelhető-e, hogy a folyóirat kapcsán kialakuljon egy együtt-működés, a személy fölöttire irányulóan?  Mert az előző mondatnak van egy folytatása:  «Ahol ketten a nevemben összejönnek, közöttük vagyok….» Nehéz a személyiségben működő erőket uralni.  De ezt csak az együtt-működésben tanulhatja meg az ember.  Ma már nem időszerű az, hogy egy vezér körül gyülekezve, a vezér ereje nyomja el  a személyesben örvénylő hatásokat és emelje a résztvevőket a szellem magasságába.  Ezt ma kinek-kinek  magának kell megtennie, s ez  ma csak az együttműködés által lehetséges. Ez  mindenkire vonatkozik. «Ahol ketten a nevemben….» Miért ne lehetne ezt megtenni…? Csak rajtunk múlik.  Nagy szükség volna arra,  hogy a folyóirat kapcsán kialakuljon a létrehozók eleven munkája egy világos tudat fönntartására, mely megvilágíthatja  a jövőbe vezető impulzusokat. A  folyóirat erejét egy ilyen eleven szellem táplálhatja.”
Kálmán István, 2018. december 29.
(lejegyezte Vincze Erzsébet)

Kálmán Istvánnál jártunk ismét. Csupa földi dologról beszéltünk, a megjelent számról, a készülő következőről. István hallgatott, éreztem rajta, hogy máshol jár…
Egyszercsak megszólalt: „De mit akar a szellemi világ?”
Ez a legfontosabb kérdés, amit minden percünkben fel kell tennünk önmagunknak. Ha nem tesszük fel, mulasztunk, mint Mária és Márta házában a tevékeny Márta. „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.”
Márták vagyunk, de Máriákká kell lennünk.
István még valamit mondott, nem először: „Az antropozóa kiélte magát. Minden szépségével, eredményével, hibájával együtt. El fog tűnni, és egy új impulzus fog jönni.”

Nekünk, akik elköteleződtünk az antropozóa mellett, nehéz e szavakat hallani. Hisz jószerivel még meg sem ismertük, és máris az eltűnésével kell szem-benézzünk? A feladatunk egyelőre nem más, mint az antropozóa megismerése és a szüntelen éber figyelem arra, mit akar a szellemi világ? Mert akar vala-mit… ez a szimptómák sokaságában, ébredő emberekben, tapintható változásokban mutatkozik meg. A szellemvilág kapuja kinyílt. Nem lesz örökké nyitva. Ami most érkezik, maga az új impulzus? Újjászületés vagy sírba szállás?
Eltávozott Papp Lajos. Abból az öt emberből, akik évtizedekkel ezelőtt Makovecz Imre teraszán életre szóló barátságot kötöttek az antropozóa jegyében, ma már hárman odaát vannak. Dolgunk nem az emlékezés, hanem a lényükkel való eleven kapcsolat meg-őrzése. Zajti Ferenc írásával búcsúzunk tőle.
Január 20-án bezárt a Műcsarnokban a Rejtett törté-netek kiállítás. Pár nappal a zárás előtt zajlott le a kiállítás termeiben a Waldorf-nap. Az egész napos rendez-vény mottója a Waldorf-pedagógia 100 éve, a 2019-es év ennek jegyében zajlik. Vajon újjászületés, vagy sírba szállás fog következni? A Waldorf-nap csúcspont volt, igazi ünnep. Hogy a 2019-es évforduló során elkerüljük a közhelyeket, a Waldorf-celebséget, a wellness-antropozóát, el tudjunk igazodni a „nyitott” és a „zárt” antropozóa útvesztőjében, ehhez figyelmünket arra az Egyre kell összpontosítanunk. Mégis mindig mellélövünk… Idézzük az M1 televízió riportjából Kulcsár Gábort: „Valójában ez egy módszertani iskola …”, majd a narrátor már így is folytatja: „…a módszert Rudolf Steiner dolgozta ki….”. Valóban? Ha a Waldorf-pedagógiából módszer lesz, a sírba szállás garantált.
A kiállítás zárása előtt tudományos konferenciát tartottak a főkurátor vezetésével, amin a Műcsarnok felkérésére részt vettem. A  materialista természettudomány korszakának lejártáról és egy spirituális tudomány időszerűségéről beszéltem, egy évszázados mulasztás terhével magunkon. A társadalomtudományok képviseletében jelenlévő, a maguk nemében kiváló, zömében materialista-determinista tudósok többsége viccelődéssel reagált a közelgő krízisre utaló figyelmeztetésemre. Három kivétel volt a hallgatóságból, ők megértették, miről beszéltem. Harmincból három. Az 10 százalék. Nem reprezentatív a minta. Caspar úr a válság megelőzésének feltételeként legalább a népesség 10 %-át nevezte meg, akikben a hármas tagozódásnak legalább egy halvány megértése meg kellene legyen. Rezeg a léc, de nem reménytelen.
Változások zajlanak a Waldorf-mozgalomban. Egy-fajta ébredést tapasztalunk, a folyamatot próbáljuk nyomon követni és gondolatokkal segíteni. Közben kapunk jelzéseket, mindenfélét. Van, aki „bomlasz-tó dogmatikusok”-nak tekint minket. De van más is. A Bodack-féle hármastagozódás-felfogásról írt cikkünk reflexióit idézem: A szociális hármas tagozódás a szellemi, jogi és gazdasági élet elválasztását jelenti. A (német) vasútnál egyáltalán semmi nem lett elválasztva, viszont ez az olvasóknak «Dreigliederung»-ként lesz eladva.
Az (német) Alaptörvény előírja az iskolák felügyeletét. Ez az olvasóknak «Dreigliederung»-ként lesz eladva.
Az Alaptörvény örök garanciát ad a tőkének. Ez az olvasóknak «Dreigliederung»-ként lesz eladva.
Az EU-alkotmány egy par excellence egységállam-alkotmány, a megszüntetett halálbüntetést ismét be fogják vezetni, és az USA elnökét NATO-fővezérként és ezzel az EU legmagasabb hatóságaként fogják beiktatni. Ez  az olvasóknak «Dreigliederung»-ként lesz eladva.
A hármas tagozódás nem azt jelenti, hogy a szellemi életet, a jogi életet és a gazdasági életet még egyszer, ön-magukon belül is hármasan tagolttá kellene tenni. Bodack viszont pontosan ezt írja, és aztán az olvasóknak azt kell hinniük, hogy ez «Dreigliederung».
Ez Bodack öntömjénezése.
A «naiv» jelző a legbarátságosabb kommentár, amit hallottam erről (…)”

Franz-Jürgen Römmeler

„Szeretnék csatlakozni Franz-Jürgenhez és megköszönni Attilának, hogy ellensúlyt képezett ezzel a cikkel, mely tényleg olyan, mint a legrosszabb karikatúrája annak, amit a hármas tagozódás jelenthet…”

Andreas Bracher

„Szeretném megköszönni Neked, hogy egy ilyen alapos és egyenes kritikát írtál Bodack szövegéről, az ő szövege ‚jó’ példája annak, hogy nem antropozóai eszmék hogyan szivárognak be az antropozóai mozgalomba.”

Terry Boardman

A Waldorf-iskolák előtt nincs más út, mint az önigazgatás, a hármas tagozódás megismerése alap-ján. Akkor a Szövetség is át tud változni. Mint ahogyan a Goetheanum is azzá lehetne, mint amivé Rudolf Stei-ner remélte, hogy válik: iniciatívák találkozóhelyévé. A  Waldorf-mozgalmon belüli változás talán a legnagyobb esély arra, hogy az itt megvalósított működés kisugározzon a társadalom egészére. Ezt az ideált szol-gálják számunk írásai is, G. Ekler Ágnes, Vincze Erzsébet és Zajti Ferenc tollából.
Alexander Caspar előadásainak és írásainak közlését a 2017. márciusi, baseli előadásának ismertetésével kezdjük. A novemberi, budapesti szeminárium közlése következő számunkban kezdődik.
A gondolkodási képesség szorosan összefügg a táplálkozással. Soós Attila foglalkozását tekintve szakács. Írásának első része mindennapi életpraxisunkhoz ad új nézőpontokat.
„Mi van bennünk, és mi van körülöttünk? Mit akar a szellemi világ?” Kálmán István újra és újra feltett kérdéseit mindennap fel kell tennünk magunknak. Az Európai Közép célja e szellemi jelenlét fenntartása. Őrködés.

Ertsey Attila

A tartalomból:

2 | Szerkesztői bevezető (Ertsey Attila)
4 | Alexander Caspar előadásai. Basel, 2017. március 25. (Ertsey Attila)
9 | Mozaikok és perspektívák. 2018. december – 2019. január (Ertsey Attila)
16  | Monet és Debussy – egy antropozóai impulzust hordozó művészet felé (Ertsey Attila)
21 | Anasztaszija Romanov (1901–1984), az Oroszország-gyermek (Bettina Volz, Rodersdorf, Svájc)
29 | A forrás hangja. „…hogy az igaz nevelés és tanítás szent szelleme működni tudjon….” (Vincze Erzsébet)
31 | Az önigazgató iskolák szövetsége Milyen legyen a Waldorf Szövetség? (Vincze Erzsébet
Egyesület vagy egyesülés (Zajti Ferenc)
36 | Nem működik a kommunikáció, avagy lesz-e érettségi tétel a hármas tagozódás? (G. Ekler Ágnes)
40 |Önigazgató és/vagy hármasan tagolt? – Gondolkodás egy szabad iskola formájáról – (G. Ekler Ágnes)
43 | Mindennapi betevőnk Az egészséges táplálkozáson innen és túl I. (Soós Attila)
46 | Fantomcérna (Ertsey Attila)
48 | Felhívás MI-KOR műhelybeszélgetésekre a Makovecz Házban
50 | Beszámoló az Európai Közép c. újság első évének (2018) gazdasági helyzetéről és a második év (2019) költségvetési tervéről (Zajti Ferenc)
52 | Olvasói levél Konstantin Gamsachurdia írásához (Ertsey Attila)
53 | In memoriam. Papp Lajos zeneszerző 2019. január 17-én elhagyta a földi világot (Zajti Ferenc)

Papíralapú példányt szeretnék