2018. 3. lapszám

2018. 3. lapszám

2018. 3. lapszámSzerkesztői bevezető (részlet)

Mikor fogják észrevenni a tagok,
hogy az AAG állandóan bedől a jezsuita módszereknek?”
Ludwig Polzer-Hoditz, 1935

Alexander Caspar a Makovecz Házban
Az ősz, egyúttal a 2018-as év legkiemelkedőbb eseménye kétségkívül Alexander Caspar budapesti szemináriuma volt. Aki reális szellemi betekintéssel bír, annak nem túlzás a kijelentés, hogy nem csak számunkra, hanem az egész világ számára. Caspar részvétele a 2017 szeptemberében lezajlott, 1917–2017, A hármas tagozódás 100 éve című konferencián történelmi jelentőségű volt. Idei látogatása szűkebb körben zajlott, ez intenzívebb munkát tett lehetővé. Az általa bevezetett új fogalmak – egy új értékfogalom, a tőkeképződés, a társadalmi részesedés – áttekintése, ismétlése után hatalmas ívben tekintette át a társadalmi organizmus lényszerű működésének valóságát, mely az általa központi erőnek (Zentralkraft) és univerzális erőnek (Universalkraft) nevezett két polaritás közti értékképződésen alapul. A központi erő mindenben jelen van, ami anyagi. Ide tartozik a nehézkedés, az anyag, a természet egésze. Ez a valóságnak az a része, ami a mai ember tudatát kitölti. A másik pólus – melyet Steiner éteri erőnek nevez – a szellem pólusa, melyhez a könnyűségi erő, a növények növekedési erői tartoznak. Ez az, ami ma teljesen hiányzik az emberek tudatából és az a feladatunk, hogy beemeljük oda – mondta Alexander Caspar.
A két erő közti kiegyensúlyozó erőről is említést tett, ami nem más, mint a bennünk élő Krisztus-erő, az Én. E misztériumra 2017 tavaszán, Baselben szűkszavúan utalt, idézve Rudolf Steinert: „A hármas tagozódás a Krisztus-impulzus külső megjelenési formája.
A szemináriumról a későbbiekben részletesen be fogunk számolni. Az Európai Közép 2. számában, a szerkesztői bevezetőben idéztük Kálmán Istvánt. A szövegből most egy részt emelünk ki:

Radikálisabbá kell válnunk. Konkrét javaslatokig kell el-mennünk.(…) szükség van arra, hogy összeszedjük azt a pár embert, aki még képes befogadni valamit, és velük el kell kezdeni egy radikális munkát, mely a forrásból merít. Előadások tartásának többé nincs értelme. Beszélgetni kell, kérdéseket feltenni. Radikális forgatókönyvekre van szükség.

Kálmán István

Az elmúlt napokban Kampis Miklóssal és Zajti Ferenccel Kálmán Istvánnál jártunk. Ott többek közt beszélgetés alakult ki arról, hogy a szabad szellemi élet megteremtéséhez feltétlenül szükséges-e az állam kiakolbólítása a szellemi élet területeiről, jelen helyzetben, amikor az állam jelentős forrásokat fordít szellemi értelemben fontos dolgokra. Elhangzott érvként az, hogy a szabadság az emberen belül – bennünk – megteremthető, minden külső, nehezítő körülmény ellenére is.

Ez nem vitás. Szolzsenyicin mondta, hogy a legtisztább szabadságélménye a Gulagon volt. A bensőnkben teremtendő szabadság kulcsa az Én, ami a Krisztus-erő.
Ez mindennek az alapja. De másnap eszembe jutott a fenti idézet, Caspar révén Steinertől. A kérdés tehát az, hogy a külső világban is meg tudjuk-e teremteni a szabadság intézményes feltételeit, azaz lehetővé tehetjük-e, hogy a Krisztus-impulzus megjelenjen a szociális organizmus intézményes működésében. Erről szól a hármas tagozódás.
Vagyis más módon kifejezve, Steiner által, a Memorandumból: „A népek felszabadítása lehetséges. Ez azonban csak eredménye és nem alapja lehet az emberek felszabadításának. Ha az emberek szabadok, a népek is azzá lesznek.
Ez pedig súlyos kérdés. Két világháborúba került eddig, hogy a szociális organizmus egészséges fejlődését meg-akadályozták. A Memorandum erről szól.
Vagyis: belső szabadságunk megteremtése a kiindulás, és erre támaszkodva próbáljuk megteremteni a külső intézményekben is a Krisztus-impulzus megjelenésének feltételeit. Ezt végezzük, ha az államot visszaszorítjuk oda, ami a dolga. Ebben csak saját gondolataink vagy bátorságunk hiánya akadályozhat. És ez a Makovecz Alapítványra is pontosan igaz. Még van egy kis kegyelmi idő rá, hogy egy stratégiáról gondolkozzunk, mely az államtól való közvetett függőségtől való megszabadulásra lehetőséget teremt. Ez  az egyik feltétele, hogy itt egy olyan szellemi központ jöjjön létre, mely iniciálója lehet annak a rég várt átalakulásnak, melyet a Caspar-szeminárum néven nevezett és feladatul tűzött ki.
Kálmán István idézett felszólítását komolyan vettük. A  Caspar-szeminárium végén egy munkaprogram-vázlatot fogadtunk el:
– a hármas tagozódással foglalkozó tanulócsoportokat újra kell indítani, megváltozott tartalommal;
– a hármas tagozódás eszméjét – s vele szoros összefüg-gésben gazdasági ismereteket – be kell vinni a Waldorf-iskolákba és tanárképzésbe. Caspar szerint ez a 16-17 éveseknél már elkezdhető.
– a Caspar-tanítványok létrehoznak egy közép-európai együttműködést, melynek tartalma a tapasztalatcsere és közös munka az átalakulás forgatókönyveinek kidolgozásában, valamint együttdolgozás érdeklődő fiatalokkal.
– az átalakulás továbbgondolása mikroszociális szinten – vállalkozások, iskolák vonatkozásában – és nemzetgazdasági szinten – Memorandum készítése a jelenlegi egységállam vezetőihez, lehetséges forgatókönyveket ajánlva a válság megelőzésére, illetve egy átalakulás előkészítéséhez.
Alexander Caspar a szeminárium végén megállapította, hogy megerősödött benne az a meggyőződés, hogy Budapest lehet egy új mozgalom kiindulópontja, mert bennünk érzi azt a dinamizmust, ami ehhez szükséges. A svájciak, németek alkalmatlanok – meghallgatják az előadásokat, érdekesnek találják, de már két óra múlva el is felejtik – Ausztriában még akadnak néhányan, akikben van megértés és akarat is.
Lapunk középpontjában az erről a munkáról szóló tudósítások állnak.

  • Konteósok
  • Waldorf-világ
  • A tavaszi EU parlamenti választások tétje
  • Antropozófia

Ertsey Attila

A tartalomból:

2 | Szerkesztői bevezető (Ertsey Attila)
5 | Mozaikok és perspektívák. 2018. ősz (Ertsey Attila)
12 | Rejtett történetek.
Kiállítás az életreform-törekvésekről (Ertsey Attila)
17  | Elrejtett történetek
Adalékok a Rejtett történetek című kiállításhoz – ezen belül a mozdulatművészethez, elsősorban az orkesztikához (Tatai Mária)
19 | A Kerekasztal-mozgalom és a „Második” Brit Birodalom bukása, 1909–1919 (Terry M. Boardman) Fordította: Z. Tóth Csaba
24 | A társadalmi kérdés megközelítése belső szempontból (Keserű Zsolt)
30 | геометричний центр Європи (Gácsi Kata)
33 | Hol vannak a fiatalok?
Beszélgetés a Makovecz Házban (Gácsi Zsuzsi)
35 | Érzéstelenítés
avagy a fájdalom nélküli mű-tettek. II. rész (G. Ekler Ágnes)
40 | Ki a fenntartója egy vállalkozásnak? (Vincze Erzsébet)
42 | Az Európai Közép pénzügyi helyzetéről


Papíralapú példányt szeretnék

MENU