2018. 1. lapszám

2018. 1. lapszám

Szerkesztői bevezető a bemutatkozó számhoz

Lapunk születésének körülményei fájdalmasak, de a jövőre nézve reményteliek. Közel húsz évig voltam szerzője és később szerkesztője is a Szabad Gondolatnak. 2017 végén a szerkesztőség többi tagja nem engedte publikálni Kálmán István írását a Makovecz-ház megnyitásáról. Ez a döntés számomra lehetetlenné tette, hogy a lap munka-társa maradjak. A döntés szóban elhangzott indoka az volt, hogy az írás félreérthető. Ahol a félelem démona irányíthat
egy döntést, ott a gondolat nem lehet szabad.
A szerkesztőség és én békében, korrektül elbúcsúztunk egymástól. Ennyit a múltról.

Új lapot indítunk
A lap célja korkérdések szimptomatikus vizsgálata azzal a nem titkolt céllal, hogy a társadalom azon lényszerű szemlélete álljon a középpontjában, mely az emberiség szükségszerűen lezajlott materialista korszakának befejeztével, 101 éve vált hozzáférhetővé, akkor Közép-Európa, mára az emberiség egészének létkérdéseként.
A jelenkor történelmének szimptomatikus szemléletének célja egy történelmi jelenléttudat elérése, mely mindenki számára nyitott lehetőség, de csakis egy szellemtudományos alapon álló megismerés számára.
100 éve a szociális organizmus hármas tagozódásának eszméje a háború egy döntő pillanatában lehetőséget adott arra, hogy egy békejavaslat formájában Közép-Európa vezető államférfiúi mögé álljanak, és szembehelyezzék Wilson amerikai elnök 14 pontjával.
Ha a kísérlet sikerül, a háború megállítható lett volna, és a közép-európai népek számára megfelelő életlehetőségeket biztosított volna, így nem kerülhetett volna sor a II. világháborúra sem.
De Közép-Európa besétált a számára állított csapdába – írja legfrissebb, válogatott közönség számára írt könyvében Andrea Bosco firenzei professzor, az Európai Egyesült Államok megvalósításán a háttérben dolgozó erők egyik teoretikusa.
Egy-másfél évtizeden belül egy új európai konfliktus várható. A világ ma is egy atomháború peremén egyensúlyoz, és hogy mindezt ne vegyük észre, mindig lesz elegendő kenyér és cirkusz.
Milyen kormányzat lenne a legjobb? Az, amelyik megtanít bennünket arra, hogy miként kormányozzuk önmagunkat.” (W.Goethe)
A hármas tagozódás – amire mindmáig nem találtunk egy könnyebben emészthető kifejezést – nem romantikus széplelkek belügye.
A felnőtté vált emberiség megfigyelhető, de nem megfigyelt törekvése, hogy a gondoskodó állam kezéből kivegye és saját kezébe vegye sorsát, és szabad individualitások együttműködéséből megvalósítsa a szellemi élet szabadságát biztosító intézményeket, a jog eszközeivel rendezze az emberhez méltó élet évszázada megoldatlan kérdéseit: a munkaerő, a pénz és a tulajdon árujellegének megszüntetését, az embertelen méretű kapitalista cégóriások visszaszorításával teret engedjen egy emberarcú, szolidáris, társulásos gazdaságnak, s e három életterület összműködésével elinduljon egy önigazgató társadalom felé.
Lapunk egyik célja az, hogy a hármas tagozódás való-ágának felismeréséhez segítséget nyújtson fontos írások, dokumentumok publikálásával. Szimptomatikus vizsgálódásaink azonban az élet bármely területére irányulhatnak, ahol az organizmus betegségtüneteit tapasztaljuk – mert a legkönnyebb a patológiából felismerni az egészségest –, illetve ahol hazugságot, félreértést tapasztalunk.
Nem keressük a konfliktust, de kötelességünk a tőlünk függetlenül, objektíven létező igazság felmutatása, még ha az néha kellemetlennek, fájdalmasnak is tűnik.

Így figyelemmel kísérjük az oktatásügyet, a Waldorf-pedagógiát, a biodinamikus gazdálkodást, az antropozófus gyógyászatot, a politikát és a gazdaságot, az állam tevékenységét, a kulturális élet jelenségeit.
Prolunk nem titkoltan közel azonos a baseli Der Europäer és The Present Age című havilapokkal, melyek-kel együttműködünk. Az Országépítő folyóirat mellett ők voltak azok, melyek az inkriminált írást – melyet első számunkban mi is közreadunk – azonnal közölték.
Lapunk mögött nincs szervezet, intézmény, mindössze azok a tanulókörök, melyek felismerték a hármas tagozódás megismerésének égető szükségét. Tudatában vagyunk azonban, hogy az intézményesülés szükséges, és meg is fog valósulni. Együttműködünk továbbá Alexander Casparral, közreműködünk honlapja (www.gemeinsinn.net) magyar nyelvű aloldalának kialakításában. Kapcsolatba léptünk Sylvain Coiplettel, aki – Caspar úr honlapja mellett – szerkesztője a berlini www.dreigliederung.de honlapnak, melynek már létezik magyar nyelvű aloldala. Támaszkodunk továbbá a Szabad Gondolat el-múlt húsz évének pótolhatatlan forrásaira.

Szerkesztőségünk várja azon szerzőket, akik szeretnének kapcsolódni a vázolt célokhoz. Várjuk – életkortól függetlenül, vagyis iskoláskortól fölfelé – az olvasói leveleket.
Lapunk gazdasági működését a teljes átláthatóság mellett ajándékpénzből kívánjuk működtetni. Az  egye-lőre negyedévenként megjelenő lap elsősorban előfizetőket keres, hogy stabil lábakon állhasson. A  tovább-fejlődéshez szükséges az olyan vállalkozásoktól kapott támogatás, melyek működésük szerves részeként tekintik a szabad szellemi élet intézményeinek fenntartását, mint azon forrást, mely alapja vállalkozásuk működésének, az individuális szellemi képességek és szükségletek fejlődésének, kibontakozásának.

A lap ára 1000 Ft, mely tartalmazza a nyomdai költségeket, 150-200 példány esetén. Nem tartalmaz terjesztési költséget és honoráriumot, sem szerkesztői munkadíjazását. Ez az induláshoz elég. Ha lapunk életképesnek bizonyul, akkor fejlődni fogunk.

A szerkesztőség tagjai:
Ertsey Attila, G. Ekler Ágnes, Zajti Ferenc
A szerkesztőség örökös tiszteletbeli tagja: Kálmán István

Ertsey Attila

A tartalomból:

2 | Szerkesztői bevezető a bemutatkozó számhoz (Ertsey Attila)

4 | Új lapok évadja

6 | Mozaikok és perspektívák 2018. január-március (Ertsey Attila)

11 | Miért nem lehet „bevezetni”a hármas tagozódást? Walter Johannes Stein nyílt levele (Fordította: Lajer Anna Mária)

14 | Kampis Miklós hozzászólása és Ertsey Attila válasza az 1917–2017. A hármas tagozódás 100 éve c. konferenciához

15 | 1917–2017: A hármas tagozódás 100 év elteltével. I. A hármas tagozódás történelmi háttere 869-től 1917-ig (Terry Boardman)

20 | Megkezdte működését a Makovecz Ház (Kálmán István)

21 | Makovecz Imre szellemi öröksége (Ertsey Attila)

24 | Széljegyzetek a Magyar Waldorf Szövetség felvetésére indult Hármas Tagozódás stúdiumhoz és visszatekintés a munka első évére

26 | Megújuló mozgalom avagy Vízkőtelenítő program tanároknak (G.Ekler Ágnes)

29 | A borítóról (Ertsey Attila)


Nincs papír alapú példány

MENU